A Sikorski dosszie

1. Élete

A Sikorski család harmadik gyereke volt. 1881 május 20.-án született az Osztrák-magyar monarchiai Galíciában. Tuszow nevű kis faluban nőtt fel, majd a lwowi gimnáziumban érettségizett le és itt ismerte meg későbbi feleségét Helelna Zubczewskát. Lwowban maradva végezte el műszaki főiskoláját, amit egy év önkéntes katonai szolgálattal szakított meg vagy más forrás szerint főiskola után. A katonai iskolában tiszti diplomát szerzett és tartalékos hadnagy lett. A főiskola után civil foglalkozás mellett megházasodott és egy lánya született Zofia, aki később még szerepel a történetünkben. Aztán jött a világháború és Wladyslaw szélsebesen lépdelt felfele a katonai ranglétrán , majd a világháború végével a lengyel-szovjet háborúval aftereztek a harcos szlávok, ami további előrelépési lehetőséggel kecsegtetett Sikorskinak.

A háború végén még egy ellenlábasa (Pilsudski elnök) is dicsérettel méltatta elévülhetetlen érdemei végett, így hadügyminiszternek nevezték ki. 1922 decemberében Narutowicz elnök meggyilkolása után fél évig miniszterelnök volt, de népszerűsége ellenére kénytelen volt lemondania és vissza tért hivatásához. 1928-ban felmentik szolgálatai alól, ami idő alatt könyveket ír és párizsban tölti ideje nagyrészét. Aztán következett a második világháború és itt a népszerű Sikorski lesz az emigrált köztársaság miniszterelnöke. Lengyelország megtartásáért megegyezett a szovjetekkel 1941-ben és ezáltal kiszabadultak a lengyel tisztek (köztük Ardens), akiket a közel-keletre vezényeltek. Itt figyeltek fel a hiányos létszámra, amit Sztálin egy béna meneküléssel megyarázot, majd jött az új év. A szovjetek mellett a csehszlovákokkal(1940-től) is kollaborált, amíg nem jött április 12.-e. A Katyni mészárlás felderítése után a szovjetek megszakították a diplomáciai csapokat. Ardens tábornok hevesen ellenezte a további kapcsolat felvételt. Ezt személyesen is tudta közölni ugyanis személyes jelenlétével adott lelki muníciót katonáinak az elnök. Kairóból Londonba tartott egy Gibraltári átszállással, de ma már tudjuk, hogy Gibraltár lett a végállomása és még 15 földitársának. Felvezetőnek ennyi elég is, de a baleset vagy merénylet előtt még térjünk rá az azt megelőző időszakra.

2.Az előzmények

Kezdésképpen jegyezzük meg, hogy volt már két merénylet Sikorski ellen. Az első eset 1942. március 21.-én esett meg egy Liberator típussal indult az Egyesült államokba, ahol egy vegyi gyújtószerkezetet találtak, illetve hatástalanítottak (ezt csak 1958-ban hozták nyilvánosságra). A másik eset az év november 30.-án volt esedékes. Kanadából Angliába tartott egy Lockheed Hudsonnal, de 10 perc múlva leálltak a gép motorjai és kényszerleszállást hajtottak végre. Itt megjegyeznék egy ezredest, aki ismételt motorpróbát kért a személyzettől, amit a baleset okaként említenek.

Még a lényeg előtt térjünk rá az egyetlen túlélőre vagyis a pilótára. Eduard Prchal teljes életrajza helyett koncentráljunk a hivatására. A csehszlovák seregben képezték ki vadászpilótának, majd a német megszállás elől menekülve Franciaországban csatlakozott a légierőkhöz, de kis idő után tovább állt a ködös Albionba ahol már a királyi légierő szolgálatában szerzett érdemeket. Vadászpilótaként penge volt még kiképzéseket is levezényelt. Majd áthelyezték VIP utasok szállítására. Körülbelül 300 perc vezetési ideje volt utasszállítóként, vagyis nem volt igazi rutinja ebben a kategóriában. Az oda úton is ő volt a pilóta és Sikorski külön őt kérte a visszaútra is. Propaganda célokra szerette volna felhasználni a csehszlovák-lengyel szövetség jegyében.

3.A baleset   

És akkor lássuk mi is történt 1943. Július 4.-én Gibraltáron este 21 órakor.

Repülésre alkalmas idő volt. Se eső, se szél, de még felhő se zavarta az eget. A Liberator a zöldjelzés után elindul útjára, majd felszáll 150 láb (kb 46 méter) magasságig és ekkor következik be a katasztrófa. A gép nem emelkedik tovább, sőt még hanyatt fekve a tengerbe csapódik. 16 másodperc alatt zajlott le vagyis nem volt sok idő reagálni az eseményekre. A pilótán kívül mindenkit holtnak nyilvánítanak, pedig a mentő alakulatok nem találtak meg mindenkit. Öten hiányoztak, köztük Zofia vagyis Sikorski lánya és titkára. A mentő búvárok közt volt Lionel Crabb, aki később szintén gyanúsan tűnt el. Ha a gép nem is de legalább a híre gyorsan szárnyra kapott még aznap értesültek Londonban az esetről.  A háborús helyzet miatt nem sokat lacafacáznak a kivizsgálással. Műszaki hiba miatt történő baleset történt és elégedjünk meg ennyivel.  Churchill gyors lezárást sürgetett, ami olyan jól sikerült, hogy a pilótára kente a balhét. A rágalmazási pert ugyan megnyerte Prchal, de az 50 ezer fontot sohasem kapta meg.

4.A Conteók

4.1. Baleset történt

Az hogy ténylegesen baleset történhetett igenis van realitás alapja. Magas beosztású vezetők és azok aszisztensei voltak az utasok, ilyenkor nem tesznek fel kérdéseket a csomagjukkal kapcsolatban, pláne nem kérik el átvizsgálásra. Háborús időszakot éltünk és a logisztikusok minden járatot kihasználtak maximálisan vagy még azon felül is. A pilótáknak kötelező volt vállalni az extra súlyt és a rakományjegyzékben csak becsült adatok kerültek a lapra, persze finoman fogalmazva lefelé kerekítve, valójában az eredetinek 30-40 százalékát is elcsalták. A mai szupermarket akciói elbújhatnak szégyenükben ezek a kerekítések mellett. Több vizsgálódás is volt ami ezeket a lehetőségeket támasztották alá, vagyis a túlsúly és a rövid kifutópálya. Volt még egy olyan vizsgálat is, amikor a rakomány egy postazsákja esett ki a raktérről és az okozta a galibát. Az hogy ez sokaknak kapóra jött mindössze véletlen egybeesés és a nácik kárörvendése messze szállt, de hát ők már csak ilyenek.

4.2.szovjetek voltak

Ha a merénylet szálat vesszük fel logikusan a kommancsok kerülnek képbe, hiszen a diplomáciai kapcsolataik kútba estek és a rezsim egyezkedés helyett, inkább magának akarta a lengyel területeket. Szovjetúnió borzos szemöldökű véleményvezérének nem kellett aggódnia empátia túltengés miatt, a történelemből ismerjük, hogy nála egyszer hibázol ő gondoskodik, hogy többet ne forduljon elő többször. Nem voltak álmatlan éjszakái a katyni mészárlás után sem és a saját fiát is könnyen beáldozta a célja elérése érdekében. Mi más lenne ez a mostani esetben? További adalék az 5 eltűnt, közül az egyikük  Zofia Lesniowska (ne tévesszen meg senkit ez a család név, ugyanis felvette a férje nevét) egy gulagban töltötte hátralévő életét egy Tadeus Kobylinski nevű különleges ügynök állítása szerint. Ha ez igaz, akkor még jó ideig nem derül fény az igazságra a mai lengyel-orosz viszonyt tekintve. Akadt olyan elmélet is, hogy Zofia nem szállt gépre. Ráadásnak még említsük meg Kim Philby nevét, aki egy kettős ügynök volt (az öt kettős ügynök egyike). A brit titkos szolgálat mellett a szovjeteknek is jelentett. Na és hogy jön ő a képbe? Ekkor ő volt az Ibériai-félsziget kémelháritás vezetője!  Egy bökkenő van a sztoriban mégpedig maga Sikorski hozzállása a szovjetekhez, hiszen nem volt ellenük, de akkor mégis miért őt iktatták ki?

4.3.a britek voltak

Talán nem annyira kézenfekvő, mint a ruszki verzió, de utólag bizony sok kérdőjelet találni a Buckingham-palota környékén. Az előzetesben az első merénylet idején a szovjet-lengyel tárgyalások még javában zajlanak, tehát a vörösök nem relevánsak a merénylők közt. A második esetnél egy brit ezredesi ruhában lévő figura kérte az újboli motorpróbát, de az ő kiléte rejtélyes. Vagyis a két esetnél sziget lakók vannak nagyító alatt.  Az anyagok titkosítása 50 évre, majd bizonyos részletek újboli 50 éves pecsét is azt mutatja van takargatni valójuk. Sikorski aktatáskájának tartalma lenne a titok? Az a bizonyos táska mindig az elnök mellett volt még éjszaka is! A békalábúak állítólag nem találták meg ezt a poggyászt, ami egy félmosolyt tud kicsalni az emberből, főleg, hogy az egyik mentő Lionel Crabb volt, aki szintúgy megkérdőjelezhető körülmények közt halt meg. Most nem megyünk bele a búvár életébe, hiszen Tiboru már írt róla egy egész posztot. Annyit elárulunk róla, hogy nagyon ingatag békalábakon áll az őt övező halála. A táskára visszatérve fontos dokumentumokat tartalmazott. Bizonyos teória szerint egy Churchill és Roosevelt által írt paktum állt benne, amiben garantálták a háború után visszaállítják Lengyelország területeit, de akadnak más stratégiailag fontos jegyzékek is amiket non-stop magánál tarthatott. Hivatalosan nem találták meg ezt a táskát, de ezt szemforgatva fogadjuk el, már ha elfogadjuk ezt a tényt. Még egy csámcsogni való Churchill a háborús memoárjaiban meg sem említi Sikorskit. És most tegyük fel itt is a kérdést. Miért likvidálták azt a szövetségesüket, aki a katonáit a királyi sereg szolgálatára bízta?

4.4. lengyelek voltak

Bizony házon belül több ellensége akadt, mint azon kívül. Ardens tábornok élesen kritizálta a szovjetekkel való további eggyüttműködési szándékát a katny erdei eset után. Az hogy Prchal pilótát beszervezték vagy számára is egy meglepetés parti volt ez, hát arra is utalnak jelek, hogy a pilóta néhány kisebb horzsolással úszta meg a tengerbe fulladást. A mentőmellény akkor a szabályok értelmében rajta volt, pedig korábban erre nem volt precedens, hogy repülés közben viselte volna. A vallomásában voltak bizonyos ellentmondások, de a baleset utáni részleges amnéziára fogta a pontatlan vallomást. Persze az is lehet, hogy a puding képűek szervezték be, de az utóélete nem ezt bizonyítja. Persze lehet csak ránk tört a  Mata Hari-szindróma és alaptalanul vádoltuk meg hamis kémkedéssel. Irónikus is ha a szándékának megfelelően szövetkezett volna a lengyel és a csehszlovák oldal, igaz a vesztét okozva, ha így van. A házi nyúlra lövés hipotézist erősiti a főszereplő felesége is, aki élete végéig kitartott amellett, hogy Ardens keze van a dologban, ezt egy megemlékezésen tett kijelentése bizonyítja, ahol megkérte Ardens tábornokot ne sértse meg jelenlétével férje megemlékezését.A lengyel kéz még ma is tevékenykedik, hiszen a mai napig bizonygatják a kincstári verziót vagyis a balesetet. Miért teszik a mai napig ezt? Most komolyan teszünk fel ilyen kérdést emberek!? Egy nemzeti hősről beszélünk, aki minden rezzenésében azon munkálkodott, hogy az ország jövőjét biztosítsa. Kapott egy figyelmeztetést, de ennek ellenére is repülőre szállt, mert országát előbbre tartotta saját magánál.  Ki lesz az a tökös, aki legurít egy vodkát és kijelenti, hogy igen mi magunk végeztünk a nemzeti hősünkkel és példaképünkkel. Még 80 év távlatából sem lehet színt vallani, mert hát az őszinteség jutalma bizony fájó lenne a mai háború közeli időkben és most aztán főleg nem akarja senki demoralizálni büszke katonáit. A fehér-piros sávosoknál egy kérdés van. Hogyan tették?

4.5. a németek voltak

Ez a felvetés kb. olyan lesz, mint amikor a jégtáncos arról coming out-ol, hogy valójában heteró, szóval nehéz elhinni, de megeshet. A harmadik birodalom a másnapi rádióban bejelentette és már a másnapi lapok le is hozták szalagcimmel az esetet. “Sikorskit London gyilkolta meg” ez állt a címlapon július hatodikán. Az ellenségük volt, hát hol itt a conteó? Az a nyakatekert helyzet állt elő, hogy nem ők vállalták az incidenst. Ezzel is összeugrasztani kívánták a túloldali sarokban lévőket. A helyzet a következő: egy brit reptérről indul ( Gibraltár mai napig az Egyesült Királyság tartozéka), egy brit felségjelzésű repülőn. A szovjetekkel való kapcsolata mélyponton van és talán arról is tudnak, hogy az ottani MI6 ügynök kezébe akadt a kalapács és a sarló. Ezzel a lépéssel akarták elérni, hogy a királynő és Sztálin mosoly szünetet tartson. Ez nem jött be és továbbra is kéz a kézben vették célba Berlint. Ha a merényletet nem is követték el, de a propagandát felhasználva próbált éket verni két ellensége közé. Ez a teória nem olyan szignifikáns, mint a többi, kábé annyira, mint Rudolf Hess próbálkozása a brittekkel való szövetség. A nürnbergi koncepciós per alatt, ahol mindenkit mindenért elitéltek ( mert hát mindenkinek megvolt a maga horogkeresztje) senkit sem vádoltak Sikorski meggyilkolásával, dehát az a gyanús, ami egyáltalán nem gyanús. Meg hát, ha a káposzta zabálók tették, akkor a titkosítás célja a britek részéről a nyilvános leégés elkerülése is lehet. Itt a kérdés. Miért nem vonták felelősségre őket?

4.6. a gyíkemberek tették

Itt azzal kezdeném a bekezdést, hogy a gyíkember fogalmát tisztáznám egy David Icke idézettel:” a gyíkemberek az emberi félelemmel, gonoszsággal és rosszindulattal táplálkoznak; ha ezeket megszüntetjük, éhen fognak pusztulni.” Vagyis ezek a reptiliánok, tehát a kapzsi, zsarnokoskodó minden hájjal megkent hatalmon lévő vezetők. Lássuk a mi gyíkjainkat (nadrág marad!). Az eddig felvázoltak közül kik tudtak volna összejátszani? A szovjet-brit páros adott és még egy brit-lengyel is. Na de a tornasorba most ott állnak az amerikaiak is. Ekkor már tagfelvételt nyertek a japánok meghívása alapján a háborúba. Roosevelt elnök volt az egyike a három nagynak a jaltai értekezleten, ahol a nyugat árulásának egy újabb fejezete következett. Nagy befolyása volt az európai nagyhatalmaknál, így egy kooperálás velük könnyen elképzelhető. Roosevelt elnök hatására mondott le Churchill  Lengyelországról Szovjetúnió javára. Azt tegyük hozzá, hogy lányos zavarában ő is lemondott Magyarországról, szintén a ruszkik örömére. Lehet ő volt az ötletgazda a merényletről, ami mind az Union Jack , mind a vörös zászlónak megoldást jelentett. A nürnbergi per a bizonyíték, hogy könnyen össze melegednek, ha közös érdekük úgy kívánja (lásd a kettősügynököket). Itt sok kérdés nincs, mindössze az, hogy kik vettek részt ebben az egészben és mi volt a szerepük?

Zárásként ezer köszönetem, annak aki elolvasta. Lengyel barátainknak üzenem ne hagyják annyiban, küzdjenek a hazájukért és a szabadságukért. Conteo pro patria et libertate.